Először is, jó hír, hogy a Juno filmjei időrendben-rovat bővült a Greenberggel, másodszor, most van egy kis időm, úgyhogy írok néhány gondolatot, mert a Killer Joe óta egyetlen Juno-mozit sem kommentáltam itt, úgyhogy most megteszem.
1. Merülések
Korábban még sosem láttam magyarul, de most lehetőségem nyílt rá és a szinkron segített abban, hogy megértsek egy fontos dolgot Miss G-vel kapcsolatban, ami korábban nem tűnt fel ennyire és egy picit a Di-ról alkotott véleményem is megváltozott. Külön öröm számomra, hogy többször is adta az HBO és hogy a magyarosítás nem rontotta le a színvonalát. Továbbra is azt mondom, hogy ez az egyik legjobb fiatalkori alakítása, sőt, talán a legjobb. Mindenkinek ajánlom!
2. Jack & Diane
Nagyon sokat vártam ettől és a negyedét sem teljesítette. Egy dolgot nem értek: Miért kellett egy alapvetően jó drámát elrontani az erőltetett és értelmetlen „horror”-vonallal? Ha a „vérfarkasos”, szőrszálas-csontos-húsos meg az orrvérzős részeket mind kivágnák, akkor kapnánk egy realisztikus szerelmi drámát, ami két fiatal leszbikus lány törékeny kapcsolatáról szól; így viszont a jó alakítások és a reális problémával foglalkozó cselekmény senkinek sem fog feltűnni, mert mindenki azt kérdezi a végén: Mi volt ez? Miért voltak benne ezek a jelenetek? Tényleg sajnálom, hogy ezt a filmet elcseszték, mert volt benne potenciál.
3. Little Birds
Na, erről van szó! Ez az a műfaj, aminek Juno a koronázatlan királynője, a problémás tinik/otthonról elszökött fiatalok életének bemutatása. A Little Birds érdekes, izgalmas, néha vicces és valós. Rendkívül életszerű… Az egyetlen gond az volt, hogy Kay Panabaker és az ő karaktere szinte lemosták Ms. Temple-t a pályáról, legalábbis számomra – nem azért, mert annyival jobb lett volna, csak vele és az ő gondolataival, motivációival, cselekedeteivel jobban tudtam azonosulni. A befejezés meg önmagáért beszél. Aki szereti a tinédzserkor viszontagságaival foglalkozó műveket, mindenképpen nézze meg, csak ajánlani tudom! /De azért annyit hozzátennék, hogy ez felnőtteknek szól, komoly és vannak benne olyan dolgok, amiket a szereplőkkel hasonló korúak talán jobb, ha nem látnak…/
4. The Brass Teapot
Az eddigi legjobb vígjáték, amiben Juno szerepel. Sokat nevettem rajta, az alakítása valami óriási, főleg, mikor gonosszá válik és hát nem semmi ruhákban van; ráadásul Michael Angaranoval tökéletes párost alkotnak. Remélem, hogy az életben is ilyen remekül kijönnek egymással! Az utolsó negyed órában a korábbi remek hangulat elveszik, de ez egy szükséges lépés volt, mert le kellett zárni valahogy a sztorit. Szerintem aki megnézi, az utólag nem erre fog emlékezni belőle, hanem, hogy milyen jókat röhögött rajta! Úgyhogy nézzétek meg, ezt is ajánlom mindenkinek!
5. Greenberg
Erre nem akarok túl sok szót vesztegetni, röviden: unalmas, eseménytelen, érdektelen, semmilyen. Juno cuki és vidám benne, de csak az utolsó fél órában jelenik meg és kb. összesen 5-6 percet van képernyőn, úgyhogy pusztán miatta nem éri meg látni. Meg egyébként se. Ne nézzétek meg, inkább látnám újra a Jack & Diane-t, mint ezt…
És most menjünk tovább! Anno megírtam hírként, hogy Juno részt vett a Sephora divatkellékeket gyártó cég hirdetési kampányában, ám akkoriban történt egy negatív élmény az életemben, ami miatt nem volt kedvem sokat foglalkozni vele, de most bepótolom az elmaradást és lefordítom a modelleknek feltett kérdéssort és Ms. Temple rájuk adott válaszait! Néhol ki kellett egészítenie egy mondatot, így a kérdések és az ilyen kiegészítendők normál betűkkel lesznek, a válaszok dőlttel.
Szeretném megünnepelni a különleges fiúmat egy üveg körteborral a régi környékemen lévő bárban.
Hogyan teszed magadévá a szépségedet?
Titokban tartom.
Mikor beszél helyetted a rúzs, amit viselsz?
Ha nincs rajtam semmi más.
Mi a legkülönlegesebb a külsődben?
A hajam.
Az alapozó lehet télikabát? /Személyes megjegyzés: Nem is értem ezt a barom kérdést…/
Nem – inkább valami szőrméset választanék.
Ez a vidámság évszaka. /A vidámságra a jellegzetesen angol „jolly” szót használja és oda is írta mellé, hogy „maradjunk a brit angolnál”./
Jó vagy rossz vagy?
Mintha nem lenne nyilvánvaló, rossz vagyok:)
Rúzsnyom egy pezsgőspoháron, mi jut erről eszedbe?
Valami, amit nem írhatok le.
Adni vagy kapni?
Egyértelműen a kettő kombinációja.
Mikor nem elég a túl sok?
Ha fehérneműről van szó.
Mint a hópelyheknél, nincs két egyforma arc.
/A következő kérdésben nem vagyok biztos, azt írom le, amit gondolok, hogy jelenthet./
Egy partin hol van a legjobb hely némi rosszalkodásra?
Én nem… Szeretem látni, merre tart a dolog.
Szórakoztatni vagy szórakozni?
A kettő kombinációja ismét, de persze nyilván szeretek szórakoztatni.
/A következőnél áthúzta a kiegészítendő mondat egy részét és átalakította. Eredetileg valahogy úgy hangzik, hogy ’A (valamilyen) ajándékok (akármilyen) csomagban érkeznek.’/
A legjobb ajándékok a meglepetések!
Belépni vagy lelépni szeretnél jobban? /Ezt se értem…/
Inkább szem előtt maradnék, amíg el nem jön a megfelelő pillanat.
Szóval láthatjuk, hogy a divatban elég sok hülye dolgozik, de ő azért némileg provokatív, szabad szellemű és intelligens válaszokat adott az ostoba kérdésekre. Még annyit tennék hozzá, hogy szerintem belátható időm belül /3-4 hónap/ elérhető lesz a Magic Magic, azt biztosan megnézem majd, sőt, talán még a Small Apartments-et is, bár arról úgy gondolom, hogy valami baromság lehet… Aztán ha megjön a kedvem, akkor még fordítok néhány interjút is a fentebb említett filmekkel kapcsolatban.
Ezekről a filmekről a Juno filmjei időrendben oldaldobozban lévő linkekre kattintva elolvashatjátok a részletesebb elemzéseimet is!
