Jó rég nem írtam semmit, mert amióta átvettem a nemzetközi rajongói oldalt, azóta pláne úgy érzem, hogy fölösleges energiát ölnöm ebbe az oldalba, amit senki sem olvas. Viszont mivel a Filmrajongóra sorozatokról sosem írok, ezért az egyetlen hely, ahol értekezhetek Juno legutóbbi tévés szerepléséről, az ez.
Az Electric Dreams egy tavaly indult sorozat, amiben a címben is szereplő híres amerikai író sci-fi novelláit használják alapul. Minden egyes rész egy önálló történet, csak a szerző személye képez köztük laza kapcsolatot, egyébként önállóan is megállják a helyüket. Mindegyik epizódhoz valami híres rendezőt/színészt kérnek fel, hogy legyen valami kis extra érdekesség, ami odavonzza hozzájuk a nézőt.
Az Autofac esetében a rendezést a sorozatokban otthonosan mozgó Peter Hortonra bízták, és az író volt a valamennyire híres ember, Travis Beacham (Titánok Harca, Tűzgyűrű). Külföldön pedig azért izgultak rá, mert benne van Janelle Monáe, aki a méltán híres Holdfény és A számolás joga című erőteljes propagandákban csillogott eddig, amúgy pedig "énekesnő". Horton és Beacham tutira mentek vele.
Viszont mégis Juno a főszereplő, őrá épül az egész rész.
Eme posztapokaliptikus történetben a nukleáris háború után egy kis falunyi túlélő ember azon mesterkedik, hogy valahogy leállítsák a hatalmas, környezetszennyező, haszontalan és veszélyes Autofac-ot (automatic factory - önműködő gyár). A sztori középpontjában Emily, a hackerlány (J.T.) áll, ő veszi rá a gyárat, hogy küldjön ki egy képviselőt (Monáe), akivel tárgyalhatnak a leállásról - úgy hiszik, hogy az intelligens létesítménnyel meg lehet értetni, mennyire káros a tevékenysége az emberekre nézve. Ha pedig mégsem, akkor jön a B-terv: megpróbálnak bejutni és belülről megsemmisíteni ellenfelüket. Vajon sikerülhet?
A sztori nagyon elgondolkodtató, számos kérdést tartogat: Lehet-e egy gép személyiség, akire hatnak az észérvek? Mikortól számít a mesterséges intelligencia gondolkodó entitásnak? Ezek Dick kedvenc témái, ahogy az is, hogy ki hozott létre kit; miként hat az emberre, ha találkozik az általa létrehozott magas szintű gépekkel; ugyanez megfordítva; illetve mi tesz valakit emberré? Ezek a fő kérdések, amire az író és a sorozat készítői keresik a választ.
A fő cselekmény a túlélés, itt nagyon tetszett a falut vezető három illető közül a kopasz pasas figurája. Kollégája, az idősebb asszony folyton köhög, látjuk és el is mondják nekünk, hogy mennyire szennyezett a levegő, de ez a faszi ennek dacára cigarettázik. Nem elég az alapvetően mérgező légkör, még tesz rá egy lapáttal - ez annyira jellemző ránk, emberekre!
Fontos mellékszál Emily és Avi (Nick Eversman) szerelme. Míg a lány "kommandós" és együtt dolgozik a közösség egyik legkeményebb fickójával, Conny-val (David Lyons), addig a fiú csak egy könyvtáros, aki könyveket gyűjt, ráadásul szemüveges, vézna és sánta is. Hősnőnk mégis őt választja, és miközben párja azon kesereg, hogy amit tesz, talán értelmetlen, ő buzdítja - igenis, egy napon Avi könyvei megmenthetik az emberiséget, átformálhatják a világot. Mivel a novellát nem olvastam, ezért fogalmam sincs, hogy ez benne van-e, de ha igen, akkor itt Philip bácsi kicsit hátba veregette magát meg a többi írót, hogy lássuk, amit teszünk, az jó, fontos és hasznos dolog. Ebben a szálban benne van az örök emberi dilemma, a párválasztás kérdése. Emily fiatal, vonzó, eszes, emiatt a testileg halmozottan fogyatékos Avi attól fél, hogy elveszíti őt, mert a sármos, erős és határozott Conny állandóan ott lebzsel a csaj körül, hiszen együtt dolgoznak. Látszik, hogy ennek a pasasnak tetszik Emily, de mégsem tesz lépéseket érte - aztán milyen csalódott pofát vág, mielőtt elindulnak a nagy küldetésre...
Ha nincs elképzelésed róla, hogy mit fogsz látni, akkor fordulatos, érdekes élményben lesz részed, de a lényeg igazából nem az akció, hanem ami a háttérben van - erre utalnak Emily visszaemlékezései. Különben nincs mire panaszkodnom az Autofac kapcsán. A sztori érdekes és tartogat meglepetéseket, a színészek mind jók, a jelmezek is tetszetősek (főleg Juno szerelése), a számítógépes animáció tűrhető, és a legfontosabb az, hogy elgondolkodtat, miközben képes szórakoztatni. Ha a többi rész legalább fele ennyire jó, akkor az egész sorozat megérdemel egy nézést!
