Ahogy az előző Dirty Girlös interjúnál megjegyeztem, ehhez a filmhez több ilyen videó is tartozik, és mivel megint fáradt vagyok, plusz holnap dolgozom is, ezért csak egy rövidebb fordításra van időm, ebben a kategóriában pedig ez a leginkább kézenfekvő.
A következő beszélgetésben Juno Temple és a mozi másik főszereplője, Jeremy Dozier válaszolnak a kérdésekre, a felvétel elején és a végén egy-egy rövid bevágás vana trailerből.
Szóval az író-rendező (Abe Sylvia) számára ez nyilván egy rendkívül személyes hangvételű mozi volt…
Juno: „Igen.”
…ami némileg a valóságból, némileg pedig abból az álomból merít, hogy a valóság ilyen is lehetne. Szóval, ad ez… néhány extra rétegnyi felelősséget, ha tudjátok, hogy olyasmit játszhattok el, ami nagyon mély jelentéssel bír?
Juno: „Nos, ha ennyire szenvedélyes a rendeződ, te is legalább ennyire szenvedélyes akarsz lenni cserébe, meg hát ez egy bizalmi játszma. Én rábíztam volna akár az életemet is és a mai napig megtenném, és… és úgy éreztem, ő is eléggé megbízott bennem. Számomra nagy dolog volt, hogy szerepet kaphattam ebben, mert én egy angol lány vagyok, egy angol bentlakásos iskolába jártam, sohasem voltam Oklahomában (itt játszódik a történet), 1989-ben születtem, szóval legalábbis világok választanak el tőle, eltekintve attól, hogy (a rendező) látott bennem valamit, amiért kiválasztott, én pedig meg akartam felelni a kihívásnak. Ijesztő volt, de ugyanakkor az egyik legjobb megmérettetés is, ami elé magamat állítottam, és azt hiszem… Azt hiszem, ha egy olyan rendezőnek dolgozol, akiben ennyire hiszel, attól egy kicsit könnyebb dolgod lesz, mert kivetíti a látomását eléd és te ennek a szerves részévé válsz, rengeteget beszélsz róla, játszol vele, és nem… Ha valami nem működik, akkor az nem gond, csak másképpen kell próbálkoznod, amíg rendesen meg nem csinálod. És igen, a lehetőség, hogy Abe-bel dolgozhattam az első projektjén, mert hogy jó sokáig fog még dolgozni….”
Jeremy: „Igen, ez biztos!”
Juno: „… mert ez a fickó szenzációs, és azt gondolom… Igen, ha eléggé természetesen és biztonságosan érzed magadat ebben a környezetben, akkor jól fogod csinálni a dolgokat, érted?”
(Jeremy-nek címezve) Abe neked adta a „Bemutatkozik” címkét a stáblistában. Milyen érzés volt?
Jeremy: „Nagyszerű! Úgy értem, az egész tapasztalat egészen szürreális volt, onnantól, hogy a biztonságiak beengedtek az első munkanapomon, a lenyűgöző szereplőkön át egészen addig, amíg láttam a bemutatót. Elmentem egy valódi moziba, és ott láttam az előzetest, egy valódi film előtt, egy valódi jeggyel és ez… ez…
Juno: „Én még nem estem túl ezen!” (nevet)
Jeremy: „…olyan szürreális, annyira őrületes! Arra gondolok, hogy kb. négy éve beadtam egy jelentkezést, amikor negyedéves hallgató voltam a Texas-i Egyetemen Austinban és beküldtem egy videofelvételt, amit a kollégiumi szobámban csináltam, miközben a vizsgáimra tanultam, és eztán ebből eljutni egy Bemutatkozik-címkéig őrület, főleg a többi nagyszerű színész között. Együtt látni a nevedet olyanokéval, mint William H. Macy, Milla Jovovich, Mary Steenburgen, meg mindenki máséval, az egyszerűen…”
Juno: „Őrület.”
Jeremy: „Pontosan! Igen, elképesztő.”
Most is azt mondom, amit az oldalt elérhető kritikámban írtam: Ha van egy kis jóérzés meg intelligencia benned, akkor semmiképp ne hagyd ki ezt a filmet, mert marhajó! Különben sok interjút megnéztem ezzel a két remek fiatal színésszel és azt kell mondjam, nekem Jeremy Dozier is nagyon szimpatikus, szívesen elbeszélgetnék vele, de persze csak Juno után:)
A videót itt lehet megnézni:
