Máig fenntartom, hogy a Ted Lasso című borzadály legjobb epizódja a második évad "Beard After Hours" című része, ami annak ellenére tetszett, hogy Juno egyáltalán nincs benne. Talán már régen is volt néhány olyan epizód a sorozatokban, ahol a főszereplő színészek szabadsága miatt kicsit a mellékszereplőkre koncentráltak, ám ezek legtöbbször kevésbé izgalmasak. Jelen esetben viszont korántsem erről van szó, Juno karaktere azért hiányzik a 6. részből, mert még mindig húzzák az időt, inkább olyan faszságokra pazarolják a néző perceit (is), amik semmit se tesznek hozzá a Fargo egészéhez.
(Megjegyzés: Összesen 3 képem maradt ebből a részből, mert már letöröltem mindent, mire eszembe jutott, hogy ide is kellene illusztráció. Nem akarom újra letölteni, kivágni, kiválogatni és mivel senki se olvassa ezeket a cikkeket, ezért mindegy is.)
Mielőtt viszont fejest ugranánk a pöcegödörbe, nézzünk meg néhány újabb rejtélyt, amikre se ez az epizód, se a korábbi öt nem adott magyarázatot! Honnan tudja Dot, hol lakik a rendőrnő? Hogyan szerzi meg a (feltehetőleg) saját (vagy a férje) kocsiját? A kórháznál sincsenek kamerák, amik felveszik, ahogy megszökik? Hogyan jut el a kórháztól a nagyi házához (amiről eddig nem tudtuk meg, pontosan hol van, csak azt, hogy Dotéktól kocsival kell menni, tehát nem a szomszédban áll, pláne, mivel úgy tűnik, az az egyetlen ház a környéken)? Hogyan tudja elvinni a háztól Scotty-t? A HÁZNÁL sincsenek kamerák?!
Elindítottam a részt, 21 másodperc telt, úgy látszik, egy sztriptízbárba fogunk bemenni, garantálom, hogy odabent szakállas, 40 feletti fehér fickók lesznek és talán Aligátor. Nem lett teljesen igazam, mert nem mentünk be, de az ajtón három 50 felé közeledő, kopaszodó, fehér fickó jön ki. Az egyik pasi az, akit a nagyi megalázott az előző részben és mint kiderül, van ellene érvényben lévő távol tartási végzés egy táncosnőtől, mert hát nem lehet, hogy "csak" simán lenézi a nőket. Azt gondoltam, valami csaj jön és lerendezi őket, de újfent tévedtem, a parkolóban Roy várakozik. A hangos zene már nem hallatszik ki a létesítményből, ám mivel itt a cégér, ezért ennek kellene lennie a főbejáratnak, de sehol egy biztonsági ember, valaki, aki bentről kiugrik cigizni, újonnan érkező kuncsaftok, sehol semmi mozgás, csak egy nő a lépcsőn, aki mintha ott se lenne - pedig ő tanú. Roy ennyire amatőrré válna hirtelen? Sheriffünknek is muszáj ezt a pasit megaláznia, pedig ez most nem tűnik igazán a karakteréhez illő cselekedetnek, inkább Noah Hawley (vagy a rendezőnő) az, aki tovább akarja szívatni a középkorú, fehér fickót. Ő bizony fog még kapni ebben a részben... Aztán jött egy irtó hosszú jelenet a rendőrnővel, Imagine Dragons-szal és Scotty-val, amit áttekertem, mert közülük kettőt utálok, egy meg totál hidegen hagy.
Az itt következő szekvencia annyira pocsék, nehezemre esik szavakkal visszaadni. Nem hiszem el, hogy Roy emberei ennyire hülyék, hogy TÉNYLEG elvitték azt a szerencsétlen barmot a kórházból. Egyáltalán HOGYAN engedték ki őket vele?! Erről megtudunk hamarosan még némi infot, de a lényeg, hogy a néger pasi meg a másik kettő nem zsaru, csak Roy alkalmazottai. Ha már itt tartunk: abszolút baromság, hogy minden egyes epizód elején bebetonozzuk, 2019-ben járunk, viszont majdnem mindenki úgy viselkedik, mintha még mindig 1996 lenne. Mert akkor el tudnám fogadni, hogy a fogdmegek nem tudják, hogy néz ki Dot férje vagy maga Dot; hogy sehol nincsenek biztonsági kamerák és ha valakivel beszélni akarunk, akkor mérföldeket kell utaznunk érte. 2019-ben viszont hihetetlen, hogy senki se használja az okostelefonját fotózásra, mindenki órákat vezet egy-egy találkozóhoz és csakis akkor és ott van kamera, ahol a forgatókönyvnek megfelel.
A negyedik epizódban debütáló elrabolt rákos beteg neve Mr. Seymour, aki azért viselkedik olyan szemétláda módon, mivel potenciálisan halálos kórság gyötri, kockázatos operáció előtt áll, ám Noah Hawley-nak inkább azért kell, hogy legyen még egy ellenszenves, 50 felé közeledő fehér férfi, akit megalázhat. Miután megmutatják, hogy Mr. Seymour felháborodva beszél az egyik nővérrel az említett okok miatt, majd Dottal is, akiről azt hiszi, hogy nővér és ténylegesen kirabolja őt; először Dot intézi el (gyorsan és hatékonyan), aztán véresre veretik a fekete fickóval (a másik kettő csak mögötte állva nézi), végül az itt a rendezőnő megtestesüléseként értelmezhető Roy fejbe lövi. Egyszerűen hiteltelen az egész, négyből egyetlen emberrablónak sincs tudomása arról, hogy néz ki az, akit el kell rabolniuk; Roy 13:20 körül meg is kérdezi a fiát: "Úgy emlékszem, azt mondtad, láttad az autókereskedőt, a házában, Halloweenkor." IGEN, látta a képét és elvileg őt magát is, de ha nem látta volna, akkor is, meddig tart keresni egy képet róla, ha egyszer RENDŐR?! De még magánszemélyként se tartana tovább 10 percnél, pláne, hogy megtudjuk, Dot férje egy reklámban szerepel, ami a tévében megy mindenütt (hajrá KIA).
Ha eddig még nem lett volna teljesen világos, hogy Roy a lehető legrosszabb ember, most ténylegesen Trumpot nézi a tévében, aki ugye a legnagyobb ellenség Hitler után az USA-ban; a kondicionált felesége pedig olyasmiket mond, amikről úgy gondolja, hogy a férje szívesen hallja. Igen, Roy természetesen asszonyverő is (erre még visszatérünk), de ebben az esetben igaza van. És nem értem, hogy ha tudja, ki a nagyi, tehát őt beazonosította, akkor miért nincs eligazítás az embereinek fényképekkel meg mindennel, hogy kit kell keresniük? Aligátornak meg lehetne annyi esze, hogy nem rakja fel a lábát az asztalra ebben a házban...
Újabb szürreális jelenetsor következik: A rendőrnő a kórházban kérdez egy ápolónőt Mr. Seymourról. "Elvitték." "Kicsoda?" "Két férfi. Azt mondták, családtagok." Hát kurvára négyen voltak és az egyik FEKETE. "Amikor jött a két FBI-os, akik azért a mentális beteg nőért jöttek." Ezt sikerült megjegyeznie tökéletesen, de azt, hogy hányan voltak az emberrablók, vagy hogy a nevek ki lettek cserélve a szobákon, de közben valaki már visszacserélte őket, már nem. Fogalmam sincs, mennyi idő telt el az előző rész óta, mert a férj testileg teljesen jól van és ott üldögél a váróban az FBI-osokkal. Az a pali az itallal a fickó apukája az első részből, aki mint férj, iszákos. Persze Dobrev Klára vezeti a kikérdezést, ahonnan annyit sikerült megtudnunk, hogy a szomszédok tényleg látták a maszkos emberrablókat - végre, egy pici realizmus. Dot teljes neve Nadine Bump. Komolyan? Ennél hülyébb nevet nem is lehetett volna adni neki (bump = bukkanó, bibi). Az is kiderül, hogy a férj gyerekként balerina akart lenni, ez afelé mutat, hogy az ő keze is benne van Scotty fiúvá nevelésében. Szerencsére megjelenik a rendőrnő és átveszi az irányítást, mivel az öreg részeg meg az amnéziás, vesztes fia semmit se tudnak semmiről, így ennek a kínos szekvenciának egyelőre vége szakad. De amúgy az FBI-osok honnan veszik, hogy a férj sejtheti, hová megy Dot? Ha ennyire nagyon tudnak mindent, miért nem kérdezik meg, hol van Scotty? Miért egy nyilvános helyen zajlik a kihallgatás, mindenki előtt, ahol csak úgy odamehet hozzájuk bárki?
Egy időre átváltunk Roy felségterületére, ahol a sheriff "kibékül" a középkori bérgyilkossal, mert rájön, hogy elég nagy szarban vannak nélküle is, tehát legalább egy gonddal kevesebb lesz, ha fizetnek neki. A bérgyilkos fején ott van a seb, amit a korcsolya éle okozott, ez tetszik és mondott pár nagyon jó szöveget, a kedvencem ez: "Ha kiásol egy sírt, bele kell tenned valamit. Különben csak egy gödör marad." Aligátor persze megint baszakodik a középkorival, aki puszta kézzel ki tudná nyírni és ezt mindketten tudják, de emberünk profi, ezért nem veszi fel ezt a provokációt se. Amúgy érdekelne, hogyan tudták őt elérni, ha korábban a bajuszost bérelték fel és az hozta magával, telefonja nincs, stb.?
Sajnos visszatérünk a kórházhoz, ahol a két FBI-os gyökér meg a rendőrnő megbeszélik Dot ügyét. Itt teljesen érthető, hogy a zsarunak meg kell osztania az ügynökökkel azt, amit tud, hiszen a Szövetségi Nyomozóiroda elvileg a rendőrség felett áll. De a két ügynöknek nem lenne kötelessége elmondani a rendőrnek, amit tudnak. Mindenesetre ez csak a kisebbik gond ezzel a résszel... Az indító újságcikkben Roy riválisát megint Haasbronak hívják, a matematikai feladványt pedig újból feladják nekünk, az új eredmény viszont más: Ha Dot 11 éve tűnt el, 12 éve házasodtak össze a sheriffel, és 17 volt a házasságukkor, akkor 1990-ben született, vagyis mindössze egy évvel fiatalabb Junonál, tehát 24 helyett 33. Nos, a matek sose volt erősségem, de az előző cikkben azért benne hagyom a hibás számolást, mert "vállalom ezt a beszélgetést".
Na, de mit tudhat meg ebből a dumálásból a néző? Hát azt, hogy Odin Roy apósa és kihangsúlyozzák, hogy "jobboldali milíciáról" van szó az esetében. Ha baloldali vagy esetleg kisebbségiekből formálódó harcos csoport lenne, akkor is zavarná az FBI-t? Itt tűnt fel, hogy a két ügynök egymás mozdulatait utánozza, korábban a férj kihallgatásánál is ezt tették. Ez valami humor akarna lenni? Az egyik legdühítőbb pillanat jön most, mikor odateszik a nyitott dossziét a rendőr elé, amiben OTT A KÉP A KÓRHÁZBÓL. Mert ez bizonyítja, hogy vannak kamerák, tehát ha bent vannak, kint ugyanúgy kellene lenniük! Ha a kórház kamerája vette fel Aligátort meg a három másikat, akkor a kihallgatott nővérnek TUDNIA KELLETT VOLNA, hogy négyen voltak! Ezeket a kamerákat amúgy élőben senki se nézi? Ha mégis van valaki, látnia kellett volna, mi zajlik! Ez a bajom: Legyünk 2000-ben vagy 1989-ben és akkor elfogadnám azt, hogy hat rész alatt eddig összesen két kamera volt BÁRHOL, de 2019-ben az USA-ban ez nem hihető!
A zsaru ledobja az újabb baromság-bombát: "Mi van a családon belüli erőszakkal?" EZT mégis honnan kellene tudnia, ha eddig azt se tudta, hogy Dot az Nadine? Semmi ilyesmi nem került szóba, annyit mondtak az ügynökök, hogy Roy "rossz ember" és illegálisan ad el fegyvereket. HONNAN TUDJA?! Hát onnan, hogy beszélt Dottal! Erre az FBI-osok nem harapnak rá?! "összeesküvés egy észak-dakotai rendőr megölésére" És a bajuszos bérgyilkossal mi van? "Dorothy az áldozat" De akkor is: MEGÖLT VALAKIT! Ez miért nem számít? Az már csak hab a Torgyán, hogy kiderül, Mr. Seymourért nem kár, mert 50-es fehér férfi, ezért szarnak rá az FBI-osok. Ha meghal, hát meghal, kit izgat? A zsaru pedig most ha akarna, se tudna segíteni rajta, mert végülis megtiltják neki, hogy Roy után menjen. Ezt követően jött még egy jelenet Imagine Dragons-szal és Scotty-val, amit áttekertem, kis apróság, hogy Scotty dobol, ami szintén kifejezetten nőies hobbi...
Az előző epizódból kiderül, hogy a nagyi valamiért nem tesz eleget a sheriff kérésének, innentől pedig kölcsönösen egymás ellen fordulnak. Értem, hogy az író a két legnagyobb hatalommal/befolyással bíró szereplőt küldi egymás ellen a ringbe, de ezt lehetett volna valahogy másként. Ez a "miért nem akar segíteni?" "csak mert megtehetem, hogy nem segítek" a korábbi négy részen át felépített "az anyós az ellenség"-szálba nem illik bele. Szóval az öreglány meg akarja venni a szép bajuszú pasi bankját az ötödik rész (egyik) mélypontját jelentő éttermes részben; a hatodik elején Roy megfenyegeti a faszit, hogy nem adhatja el neki a bankot; ennek folyományaképp végül a bajszos ingje egy fenyegető levél kíséretében a nagyi asztalán landol. "Egy kézírás-szakértő dolgozik rajta.", mondja Dán Sírok a levélkéről, miközben a főnöke a kis ezüst csillagból meg az ingen lévő monogramból már tudja, ki küldte az üzenetet, de NINCSENEK KAMERÁK egy millió dolláros üzlet FŐÉPÜLETÉBEN?! Milyen írásszakértő kell? Csak nézzék meg, ki a franc vitte oda az inget! Nyilván nem FedEx-szel küldték! Persze ezúttal is élek a gyanúperrel, hogy a biztonsági szolgálat, a muffin meg az írásszakértő nem azért nem tudja, kitől jött a fenyegetés, mert kihagyták a sheriff meg a főnökük közti tárgyalást, hanem mert a nagyi a zseniális nő, míg a beosztottjai töketlen férfiak...
A következő jelenet elején döbbentem rá, hogy nem csak minden férj negatív színben feltüntetett szereplő, de minden fiúgyerek is az: Dot férje és Aligátor vesztesek, akik csak bajt okoznak a szüleiknek; míg a lánynak született fiú Scotty talpraesett, megvan a magához való esze és csupa pozitív fény éri mindenfelől. Lehet, hogy ez a sorozat nőknek szól? Helyesebben: Férfigyűlölő feministáknak?
A lezáró "csúcsjelenetben" a rendőrnő ismét ott ül a nagyi irodájában, miután átadja neki Scotty-t. Se a biztonsági szolgálat, se az apja, se a nagyapja nem kérdezik meg, hol járt, hogyan és miért ment el; a ház úrnője pedig lerendezi egy szarkasztikus kérdéssel, amire nem is vár feleletet. Tényleg nem érdekli, még őt se, hol járt az unokája, akiért "oda van"? Elhangzik valami maszlag a nők erejéről, amit csak úgy félig fogtam fel, de úgy döntöttem, szarok rá, mert most jön a lényeg: A zsaru átadja Dot aktáját, amit az FBI-osok valamiért odaadtak neki. Mit mond a nagyi, aki három (vagy négy?) részen át Dot ellenfele volt? "Nem hiszem, hogy látnom kellene." MIÉRT utasítja vissza a bizonyítékot, ami egyrészt Roy ellen szól, tehát aduász neki, másrészt Dot ellen is szól, tehát helyre tehetné vele?! MIÉRT?! Nincs értelme! A tökös indián nő pedig megelégeli, hogy a gazdag, fehér asszony ugráltatja, ezért kifakad ellene, csak előtte még gyorsan elhangzik a "your manchild spouse" (gyerekként viselkedő házastársad), amivel megerősíti, hogy ő sincs megelégedve Imagine Dragons-szal. A kifakadás maga ez: "Azt hiszed, hogy azért vagy gazdag, mert jobb vagy nálam!" Hát persze, ezt kell hinnie, hiszen fehér... Utána jön Dot dicsérete, aki igazi hősnő, pedig - és most tényleg kimondják - megölt valakit. És megsokkolt egy rendőrt. De mindez már nem számít, mert ettől a résztől kezdve "Dorothy az áldozat", akit a csúnya, Biblia-olvasó, Trumpra szavazó férje összevert. Az a férje, aki a bemutatkozó epizódjában éppen a családon belüli erőszakTÓL ment meg egy asszonyt.
Na, de mit mond a "szolga" keresetlen szavaira a nagyi? "Gyere és vedd át a nekem dolgozó férfiak irányítását, mert semmire se jók (egy női vezető nélkül)!" Valamilyen szinten előre lehetett tudni, hogy a pénzeszsák felhasználja a vagyonát a nyomorgó rendőr ellen, aki jobban tenné, ha elfogadná az ajánlatot, mert már belemászott a szarba azzal, hogy befogadta Scotty-t és falazott Dotnak az FBI-osok előtt. Ha már nincs fekete női főhős, akkor az indián női főhős rúghatná így szét a "náci" Roy seggét. Fontos még megemlíteni, hogy a nagyi egyetlen férfit sem kezel önmagával egyenrangúként, de most a rendőrnőt úgy kezelte. A lezárásnál még megkapjuk, ahogy a szélesen mosolygó Dán Sírok közvetíti a szép bajuszú úriember "halálos ítéletét" a sztriptízbárban (ahol csak fehér emberek vannak, mert hát kizárólag mi lehetünk ennyire romlottak, hogy fellépünk egy ilyen helyen, illetve látogatóként igénybe vesszük az itteni szolgáltatásokat); majd a nagyi kinyitja Dot aktáját, ahol néhány rémes képen láthatjuk Junot "összeverve". "Dorothy az áldozat", itt a már grafikus formában is ábrázolt nők elleni erőszak, amit halálos csönd követ - a rendező ismét Dana Gonzales...
Azért ezt a bajszos bankárt (aki valahogy nem hasonlít a valódi amerikai banktulajdonosokra) nagyon csúnyán megszívatják: A nagyi, aztán Roy, de főleg a forgatókönyv. Eleve negatív tulajdonságokat kapott, emiatt rossz leosztással indít, majd kétfelől kezdik szorongatni és egyik ellen se tehet semmit. Alapvetően nem kedvelhető, mégis őszintén sajnálom, mert ekkora balszerencse még fiktív szereplő esetén is együttérzést vált ki.
Cikkem tárgya volt minden tekintetben az eddigi legpocsékabb rész, rohadtul feldühített, mennyire logikátlan, propagandától bűzlő szemét. Nem lennék férfi Noah Hawley világában, hiszen itt ha férfiként valakinek a fia vagy, akkor csak vesztes lehetsz, aki problémákat okoz a családjának; férjként kizárólag asszonyverő, iszákos, gyerekes vagy papucsférj lehetsz; ha meg ezek közül a kategóriák közül egyikbe se esel bele és ne adj' Isten, vannak pozitív tulajdonságaid, akkor már csupán szolga lehetsz, mint Dán Sírok vagy a fekete rendőr.
Eddig úgy tűnt, hogy Dot bűne a szökés, de most már egyértelmű, hogy családon belüli erőszak áldozata, holott Roy pont ettől védte meg a nőt az étkezdében a második részben. Jon Hamm karaktere minden részben egyre nagyobb bűnöket követ el, hogy mindenki garantáltan meggyűlölje, mert azt mutatják vele, hogy Trump támogatói hozzá hasonlóak, ezért teljesen jogos őket gyűlölni, tehát "aki nem velünk, az ellenünk van". Ez viszont újabb kitűnő példa arra, hogy a karakterek nagy része nem konzisztens, hanem csak nagyjából tartják be, amit tőlük várnánk, inkább a forgatókönyvet szolgálják. Aligátor, a középkori bérgyilkos, meg a néger rendőr azok, akik eddig ténylegesen végig tartották a személyiségüket, bár utóbbi kettő alig szerepel egy ideje. Dán Síroknak nincs személyisége, ő egy tökéletes szolga, ezért szintén konzisztens, de konzisztens senki. Dot férje nem tud semmiről, először azért, mert nem mondják el neki; másodszor mert beleegyezik, hogy nem akarja tudni; harmadszor mert elveszti az emlékezetét; de ez se személyiség, hanem egy feladatkör.
Engem nem zavar, hogy nem mondják meg, mi Dot háttértörténete, de a neten állandóan ezen rágódnak, szóval most már hat epizód lement, de még egyetlen kis utalást se kaptunk arról, hogy lett Dotból Rambo. Egy év alatt Roy kiképezte gyilkológéppé? Akkor a mostani feleségét miért nem? Egy cikkben bizonyos Erik Kain arról értekezett, hogy a Fargo 5. évadának legnagyobb baja az említett Trump-ellenes felhang, ami szerinte felesleges, hiszen idejétmúlt és a sztoriba se illik bele.
Szerintem viszont sokkal nagyobb bajok vannak: Az "igaz történet" a valóságunktól teljesen idegen realitásban játszódik; nyílt színi férfigyűlölet zajlik; rengeteg a logikátlan baromság; és nem a karakterek személyisége határozza meg azt, miként fognak cselekedni egy adott szituációban, hanem a propaganda kiszolgálását célzó forgatókönyv. De még mindig fényévekkel jobb ez, mint a Ted Lasso utolsó évada.
Már csak egy kérdés maradt: Lehet-e ennél lejjebb menni?
